Belváros

A városrész, Győr történelmi magja, az ország egyik legszebb, műemlékekben gazdag barokk belvárosa.  Határai: délről a Budapest-Hegyeshalom vasúti fővonal, nyugaton a Rába folyó, északon a Mosoni-Duna folyó, keleten a Vas Gereben utca, illetve a Nagymegyeri út. 

Álom köz 

Először 1831-ben nevezték el így a közt, majd Szent Margit közre változtatták. Az Álom köz nevet 1951-ben kapta vissza a Bástya és Apáca utcákat összekötő keskeny és rövid utcácska. Nevének eredete nem ismert. (Korábbi elnevezései: St: Margaretha Gassen – 1917; Álom köz – 1831; Szent Margit köz – 1938) 

Amade László utca 

Amade László (1703–1764), magyar költő. Kötődése a vidékhez, hogy Bősön született, és iskolái egy részét a győri jezsuitáknál végezte. Költészete és annak stílusa, hangvétele, szatírái híven tükrözték bohém, mindig szerelmes életét. Toborzó című verséből népdal lett, amire később Arany János írt dallamot, és egy népajkon kialakult változata előbukkan Kodály Háry Jánosában is, ami talán a legismertebb, sőt egyetlen ismert költeménye: „A szép fényes katonának" című toborzó. 1948-tól hívják így az utcát, sajnos sokszor eltévesztve írják "é" – vel a végén. A zsákutca a Domb utcából ágazik ki. A család emléktáblája a Bécsi kapu tér 11 sz. házon van, sajnos rossz épületen, mivel az Amade-család háza a Szabadsajtó utca 16 szám alatt volt. (Korábbi elnevezései: Domb utcza – 1856; Lövőkert utca – 1909) 

Emléktábla - Bécsi kapu tér 11.

Apáca utca 

Régi térképeken (1831) látható, hogy az egykori ferences kolostorhoz vezető utcát "Klossen Gasse", "Apátza Utza" néven tüntetik fel. Időközben több névváltozáson átesve (Testvériség utca, Rózsa Ferenc utca) az eredeti nevét kapta vissza, immár csak magyarul 1991-ben. A Jedlik Ányos és a Kiss János utcákat köti össze. (Korábbi elnevezései, tehát: St: Elisabetha Gassen – 1617; Platea Sancta Elisabetha – 1703; Apátza Utza – Klossen Gasse – 1831; Testvériség utca – 1848; Apáca utca – 1849; Rózsa Ferenc utca – 1948) 

Apor Vilmos püspök tere

Apor Vilmos báró (1892-1945), római katolikus pap, győri püspök. 1945. március 30-án a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, és egy szovjet tiszt halálosan megsebesítette. 1997. november 9-én II. János Pál pápa Boldoggá avatta. A Káptalan-dombon levő teret 1990-ben nevezték el. A Győri Közgyűlés 1991-ben Posztumusz Díszpolgári címet adományozott tiszteletére. Korábbi nevei: Domplatz – 1856; Káptalan domb – 1893; Tizenkilencesek tere – 1940; Martinovics tér – 1948) 

Aradi Vértanúk útja 

Aradi Vértanúk - Az 1848-1849. évi szabadságharc 1849. október 6-án, Aradon kivégzett 13 honvédtiszt összefoglaló neve. Városunkban mindegyikükről megemlékezik egy-egy utca, más-más városrészben. Valamikor ezt a belvárosi utcát Deák Ferenc utcának hívták, a régi Győriek sokan még ma is így emlegetik, illetve nevezik. Sajnos a "Haza Bölcse" azóta sem kapott róla elnevezett utcát, vagy teret, pedig győri kötődése is volt. Itt végezte jogi tanulmányait a Győri Királyi Jogakadémián, és anyai ágon rokoni kapcsolatai is voltak. Az utcában magtárházak voltak, így egy időben így is hívták. Mai nevét 1948-ban kapta. A Belvárosban a Virágpiac és a Szent István út között van. (Korábbi nevei: Nein Gassen – 1567; Új vagy magtár utca – 1839; Deák Ferencz utcza – 1861) 

Dombormű - a 2. számú épületen (Lebó Ferenc alkotása)

 

Arany János utca 

Arany János (1817–1882) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. Balladái miatt szokták nevezni a Ballada Shakespeare-jének is. A Czuczor Gergely és az Aradi vértanúk útját köti össze, amit mai nevére 1896-ban neveztek el. (Korábbi elnevezései: platea propugnaculum, azaz bástyasor – 1703; Új Bástya utca – 1757; Torony Utcza, Turm Gasse – 1831) 

Árpád út  

Árpád (845-907), a magyar törzsszövetség nagyfejedelme, a honfoglalás kori magyarok vezére, az első magyar uralkodó-dinasztia, az Árpád ház őse. 1896-ban a millenniumi ünnepségek kapcsán nevezték el az utcát. Az Aradi vértanúk útjához hasonlóan itt is magtárházak voltak. Az utca szinte az egész Belvárost átszeli kelet-nyugati irányban a Tarcsay Vilmos és a Munkácsy Mihály utcák között. Ma már nehéz elképzelni, hogy az 1960-as években a Bécs-Budapest országút itt haladt át a városon a Bécsi út - Kossuth Lajos utca - Petőfi híd - Árpád út - Budai út  - Mártírok útja vonalon. 1974-től kapta vissza 1896-os régi nevét. (Korábbi nevei: Kaiserstrasse – 1856; Császár út – 1893; Árpád út – 1896; Beloiannisz út – 1952) 

Dombormű – Árpád út 43. (Keleti Márton alkotása)

Bajcsy-Zsilinszky út  

Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944), politikus, újságíró. A Történelmi Emlékbizottság tagja, a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága elnöke volt. A Szabad Szó című nemzetiszocializmus-ellenes lap szerkesztője volt. Antifasiszta meggyőződése miatt a sopronkőhidai fegyházban 1944-ben kivégezték. A Belvárost kelet-nyugati irányban átszelő utca a Munkácsy Mihály utca és a Nagymegyeri út között van. Mai nevét 1947-ben kapta. (Korábbi elnevezései: Landstrasse - 1856; Ország ut – 1883; Andrássy ut – 1890) 

Baross Gábor út  

Baross Gábor (1848-1892), a „vasminiszter” néven emlegetett politikus, aki nagy részben megvalósítója volt gróf Széchenyi István közlekedéspolitikájának. Győri kötődése meghatározó, hiszen városunk országgyűlési képviselője volt, és tanulmányai egy részét is Győrben folytatta. Miniszterként, számos vasút megépítése fűződik az ő nevéhez. Győrben 1889-ben az ő közbenjáró támogatására készült el állami pénzen a Rábai vasúti híd, és a győri vasútállomás bővítése.  De nevéhez fűződik a Rába és a Felső-Duna szakasz szabályozási munkáinak megvalósítása is, az Iparkamara megalapítása. 1886-ban Győr, díszpolgárrá választotta. Emlékét iskola, híd és a Belvárostól Nádorvárosig érő út őrzi. És, egy szobor: 2016 szeptemberétől Rieger Tibor, Baross Gábor szobrával fogadja a Belvárosba látogatókat. A köztudatban csak Baross út szerepel, ami nem baj, de a teljes neve: Baross Gábor út. És városunk, legalábbis Belvárosunk fő ere. Az első „sétáló” utca.

Ez az út a Király utcától a Szigethy Attila útig tart. A nádorvárosi és a belvárosi szakaszt a vasútállomás vágányai feletti közúti híd köti össze, amit szintén az ő nevét viseli. A köznyelv a Baross Gábor hídtól „külső Baross út”-nak hívja a nádorvárosi szakaszt, pedig Baross Gábor út a neve, ott is 1990 óta. (Korábbi elnevezések: Weissenburgergass – 1567; St. Martins Gassen – 1617; Platea Sancti Martini {Szentmártonra, ma Pannonhalmára vezető út} - 1703; Fehérvári Utza, Weissenburger Gasse – 1831; Deák utcza – 1848; Fehérvári utca – 1849; Baross út – 1893; Lenin út – 1955; Külső Baross út {nádorvárosi szakasz} – 1900)

       

Baross szobor

Baross Gábor út 33. (RiegerTibor alkotása) 

  

Baross Gábor csempekép

Baross Gábor út 33. (Sándor József Péter alkotása)

 

Bástya utca 

Ma már csak az itt-ott, kapualjakban, valamint a Püspökvár oldalain megmaradt várfalak emlékeztetnek a valamikori jelentős csatákat, várost megvédő falakra, bástyákra, kapukra. Ma is állnak azok a házak, ahol a várőrség katonáinak a háza volt, az ún. pattantyús házak. Az egyik ilyen utca a Bástya utca – műemlék épületeivel, történelmi emlékeivel, amit 1831 óta hívnak így. Ma a Dunakapu teret köti össze a Kiss János utcával. (Korábbi neve: Per Propugnaculum ad Danubium, azaz a „Dunai kikötőnél” – 1703)   

 Emléktábla - Bástya utca 20.

 

Batthyány tér 

Gróf Batthyány Lajos (1807–1849), Magyarország első, felelős, alkotmányos miniszterelnöke, reformpolitikus. A magyar forradalommal szemben álló horvát bán, Jellasics ellen (Josip Jelačić), az ő szervező munkájának köszönhetően Pákozdnál, a sebtében összegyűjtött magyar haderő legyőzte az országba betörő horvátokat. Batthyány Lajost, az Aradi Vértanúk kivégzése napján, 1849. október hatodikán, Pesten végezték ki. A tér a bástyarendszer bontása (1820) után alakult ki, eredetileg piactérnek szánva. A teret, mára már parkot, 1907-ben nevezték el, Batthyány Lajos 100. születésnapja emlékére. Mára az idők alatt az eredeti elnevezés lerövidült Batthyányi tér névre. (Korábbi elnevezései: Ferenc tér v. Országút utcai tér – 1839; Új tér v. Új piac tér – 1848; Szedres kert – 1856; gróf Batthyányi Lajos tér – 1907)

Batthyány-örökmécses és emlékmű

(Lebó Ferenc alkotása és felújítása)

Bécsi kapu tér 

Győr három várkapujának egyike itt volt itt, a nyugat felől érkezők bebocsájtására. A reneszánsz stílusban készült Bécsi-kaput 1859-ben bontották el. A kapu nélküli tér, többszöri névváltozás után 1991-ben kapta vissza eredeti nevét. (Korábbi elnevezései: Wiener Thor gegen den Platz – 1617; Karmelita Piartz, Karmeliter Platz – 1831; Széchenyi tér – 1848; Karmelita tér – 1849; Erzsébet tér – 1898; Köztársaság tér – 1948)  

Belváros köz

A Vörösmarty és a Rákóczi Ferenc utcákat összekötő, ívbe hajló köz 1951-ben kapta mai nevét. (Korábbi nevei: Krumpwincknel, azaz Görbe köz – 1617; Platea vulgo Krump vinchel, Görbe Uza, majd Korcsolyás köz – 1703; Kádár köz – 1893)

Benczúr utca

Benczúr Gyula (1844–1920), festőművész, az MTA tiszteletbeli tagja. A történeti festészet egyik legkiválóbb alkotója. A millenniumra festette meg Budavár visszavétele c. képét, melynek másolata a győri Városháza dísztermében látható. Az 1948-ban elnevezett utca Munkácsy Mihály utcánál kezdődik és a Bakonyi út felüljárójáig tart. (Korábbi neve: Erdő sor – 1900)

Bisinger József sétány 

Bisinger József (1780-1843), városát odaadóan szerető üveges-mester, aki jelentős vagyonra tett szert. 1843-ban az első győri óvoda megvalósításához és további üzemeltetéséhez szánt jelentős összeget. A város külső tanácsának tagjai közé választotta, a „szegények atyjává”, „árvák nevelőjének”. Végrendeletében teljes vagyonát alapítványba helyezte, melynek kamataiból dologház, kisdedóvoda, szegények kórháza (ápolda) létesítéséről, és a régi városháza nagyobbításáról rendelkezett. A bővítés helyett új városháza épült. Az 1990-ben újra elnevezett sétányt a parkkal, a Szent István út – Gárdonyi Géza utca és a Baross Gábor híd melletti Rokop József utca fogja közre. (Korábbi nevei: lópróbáló-tér, lóvásártér – 1900 körül; Bisinger sétány – 1908; Dimitrov sétány – 1949)

Bisinger József szobra a városházán (Mátray Lajos alkotása – 1900)

 

Czuczor Gergely utca 

Czuczor Gergely (1800-1866), bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, az MTA tagja. Unokatestvérével, Jedlik Ányossal együtt Pannonhalmán, majd a győri főapátsági líceumban tanult. Romantikus eposzai sikert arattak. 1848-ban írt Riadó c. verse miatt az osztrákok elfogták. Budai várfogságában, és Kufstein börtönében is folytatta tudományos, irodalmi nyelvészeti munkáját. 1851-ben szabadult a Magyar Tudományos Akadémia közbenjárására. Győrben az utcán kívül a Bencés Gimnázium, és az előtte 2000 óta álló, Jedlik Ányossal közös szobor emlékezik rá. (Rieger Tibor, Kossuth-díjas szobrászművész alkotása.) Az utca 1900-ban kapta mai nevét. A Széchenyi tértől indul és a Szent István útig tart. (Korábbi nevei: St: Maria Gassen – 1617; Platea S. Maria – 1703; Duna Utza, Donau Gasse – 1831; Klauzál utca – 1848; Duna utca – 1849)

Csillag utca

A Baross Gábor út és a Czuczor Gergely utca közötti rövid és szűk utcát a 19. század elején nevezték el mai nevére. (Korábbi elnevezései: St. Elena Gassen – 1617; Szt. Ilona-köz – 1703)

Domb utca

Az Újlak utcából kiinduló zsákutcát 1831-ben nevezték el.

Dunakapu tér 

A tér helyén a középkorban a győri vár állt, a folyóra néző Duna-bástyával (Salm-bástya) és vár északi, vízi kapujával, a Duna kapuval. A vár maradványait a városrendezés során 1938-ban elbontották a Bástya utca nyugati szárnyán álló épületekkel és kazamatákkal együtt. Az így létrejött tér a Dunakapu tér nevet kapta, amit csak 1961-ben kapott vissza. (Korábbi elnevezései: Salm Basteij – 1567; Donau Thor – 1856; Dunakapu tér – 1938; Sztálin tér – 1948)

Eötvös tér 

Eötvös József (1813-1871), író, költő, jogász. A Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Leismertebb művei a Karthausi, A falu jegyzője, Nővérek. 1990-től hívják így a teret. A Révai Miklós utcából nyílik a Szent István útig tart. (Korábbi nevek: Gabona vásártér – 1893; Báró Eötvös József tér – 1913; Eötvös József tér – 1948)

Fazekas köz 

A belvárosi kis utcában fazekas üzletek voltak, innen ered az elnevezés, már a 18. század végétől. A Széchenyi tér keleti oldalán, az egykori Lloyd-palota mögötti utca.

Fürdő köz

Mai nevét 1839-ben kapta a Teleki László és a Vörösmarty utcákat összekötő köz. (Korábbi nevei: Kreütz Gasse – 1617; Krump, Gorbe Uza – 1703)

Gárdonyi Géza utca 

Gárdonyi Géza (1863-1922), író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus. Eredeti neve Ziegler Géza volt, de első írásait már Gárdonyi Z. Géza néven jelentette meg. (Gárdonyban anyakönyvezték, innen a név.) 1885-ben Győrben telepedett le, itt nősült meg, és három évig újságíróként dolgozott (Hazánk, Győri Közlöny, Győri Hírlap). Legismertebb művei az Egri Csillagok, Láthatatlan ember, Isten rabjai. A Batthyányi tér és a Szent István út között van. 1922-ben kapta nevét. (Korábban: Fácány utcza – 1856; Fáczán utca – 1893)

Gutenberg tér

Gutenberg János, teljes nevén Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg (1400?-1468), ötvös, feltaláló, aki könnyebbé és gyorsabbá tette a könyv készítését, lehetővé téve a sorozatgyártást is, az általa kifejlesztett mozgatható fém betűelemekkel. Korábban a kódexeket papírra írták, díszítették, majd kézzel lemásolták. 1454-ben jelent meg az északnémet betűtípussal kinyomtatott Biblia 180 példányban, amiből 50 a mai napig megmaradt. Az apró teret, ami a Jedlik Ányos utca és a Káptalan domb között van, 1947-ben nevezték el. (Korábbi elnevesések: Alarm-Platz – 1567; St: Elisabetha Gassen – 1617; Platea Sancta Elisabetha – 1703)

Gyógyszertár utca 

A Széchenyi tér szomszédságában lévő kis utcácskában, a Fazekas köz és a Teleki László utca között, az 1840-es években gyógyszertár volt, innen az elnevezés. (Nem tévesztendő össze az újvárosi Gyógyszertár közzel.) 1893-tól viseli mai a nevét. (Korábban: platea sancti Stephani – 1522; Kloster Gassen – 1617; Ecclesia Sen Templum – 1703)

Hal köz

Az Apáca utca és a Dunakapu tér közötti közt 1856-tól nevezik így. Valószínűsíthető, hogy hal-árusítás volt a közben, innen az elnevezés. (Korábbi nevei: St: Leopolti – 1617; Platea S: Liphoti, Platea S: Leopoldi – 1703)

Hó köz

1831 óta hívják így a mindössze 55 méter hosszú közt, ami az Apáca és a Rákóczi Ferenc utcák között van. A név eredete nem ismert. (Korábbi elnevezései: St: Francisci Gassen – 1617; Platea Sancti Francisci – 1703)

Honvéd liget 

Az 1848-49-es szabadságharcban elesettek emlékére a Győri Honvédegylet „honvéd emléktérnek” vásárolta meg a területet 1861-ben. A Kiegyezésig, 1867-ig az Aradi Vértanúk emlékére tartott megemlékezések helyszíne volt. 1902-ben, Kossuth Lajos születésének 100 éves jubileumára emelték a téren álló turulmadaras honvéd emlékművet. A liget a Révai Miklós utca és a Szent István út között, a Vasútállomás főbejárata előtt van. (Csányi Sándor és Markup Béla alkotása.) 1893-ban kapta mai nevét, igaz Honvéd tér néven, ám idővel Honvéd ligetté változott. (Korábban: Vásártér szer – 1865)

Hősök tere

A Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület javaslata alapján, 2009-ben, nevezték el Hősök terének a Radó szigeten az Első Világháborúban Elesettek emlékműve és a Rába kettős híd útpályája közötti területet. Az emlékművet 1938-ban állították. A márványból készült oszlopos emlékmű Horvay János (1873-1944) alkotása. E helyen állt egyébként 1798-1930-ig a város első kőszínháza.  

II. János Pál tér 

Szent II. János Pál pápa (1920-2005), született: Karol Józef Wojtyla, a katolikus egyház vezetője 1978-tól haláláig. 2014-ben szentté avatták.  A Győri Nemzeti Színház előtti teret 2007–ben nevezték el róla. Győrbe, 1996. szeptember 6-7-én látogatott el, és az akkor kialakuló Ipari Park területén tartott Szentmisét. A tér a színház előtti területet foglalja magában a Schweidel utca, Czuczor Gergely utca és a Bajcsy-Zsilinszky út ölelésében.

Iskola utca 

A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium oldalán húzódó keskeny utca, az iskola okán kapta nevét 1831-ben, először Oskola, majd Iskola utcanévvel. (Korábban: St: Stephani Gassen – 1617)

Jedlik Ányos utca 

Jedlik Ányos (1800-1895), bencés szerzetes, természettudós, oktató és feltaláló. Unokatestvérével, Czuczor Gergellyel együtt Pannonhalmán, majd a győri főapátsági líceumban tanult. Tudományos munkásságát a Királyi Tudományegyetemen, (a mai ELTE) végezte és tanszékvezetőként oktatott. 1878-ban a győri bencés rendházba vonult, és itt folytatta munkáját. Nevéhez fűződő főbb találmányai a dinamó, a villanymotor és a szódavíz. A Czuczor Gergellyel közös szobor a Széchenyi téren, a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola és Kollégium, a Jedlik Ányos híd és ez az utca emlékezik rá városunkban. Az utca a nevet 1901-től viseli, és a Dunakapu tértől a Széchenyi térig tart. (Korábbi elnevezései: St Anna Gassen – 1617; Platea S. Anna – 1703; Duna Utza, Donau Gasse – 1831; Klauzál utca – 1848; Duna utca – 1849; Felső Duna utcza – 1893)

Jókai utca 

Jókai Mór (1825-1904), eredeti nevén: Jókay Móric, regényíró, a márciusi ifjak egyike, a MTA igazgató-tanácsának tagja, országgyűlési képviselő. Néhány ismertebb műve: A kőszívű ember fiai, Az arany ember, Szegény gazdagok, Egy magyar nábob. Győr város díszpolgára címet kapta 1893-ban, és ekkor nevezték el róla az utcát, a mai Zechmeister és Révai Miklós utcák közötti közterületet. (Korábbi elnevezése: Gyár utcza – 1839)

Kamara utca

A valamikori, Gőz- és Kádfürdő helye közelében épült fel Győr-Moson-Sopron Megyei Iparkamara épülete. 2008-ban az épület-tömb keleti oldalán, a Szent István út és a Révai Miklós utca között található utcát Kamara utcának nevezték el.

Káposztás köz

A közben, és környezetében zöldségpiac volt. Az Apáca utcától a Dunakapu térig tartó közt több áthallás után hívják mai nevén 1831-től. (Korábban: Fischer Gässel – 1617; Platea Fischergasse – 1703; Káposzta köz, Kraut Gasse – 1831)

Káptalandomb

A város légrégebben lakott része, talán Győr bölcsője. Magasabb fekvése, a folyók közelsége őseinknek védelmét, és a biztonságát adta a letelepedésre. Itt van a Püspökség és a Nagyboldogasszony-székesegyház, amit II. János Pál pápa emelt Bazilikává. Mai, végleges nevét 1940-ben kapta. Különböző korokban számos neve volt – alább, csak néhányat említek. (Korábbi elnevezésekből: in arce jauriensi, castrum – 1518,1519;.  castrum – 1518; Um Berg – 1567; St : Wilhelmi Gassen – 1617; Platea Sancti Wilhelmi – 1703; Papnövelde, Káptalan domb – 1893)

Kazinczy utca 

Kazinczy Ferenc (1759-1831), író, költő, műfordító, a nyelvújítás legfőbb képviselője, az MTA tagja. Győrben az utcán kívül gimnázium is viseli a nevét. A Belvárosban, a Bécsi kapu és a Széchenyi terek közötti utcát, 1861-ben nevezték el róla. (Korábbi elnevezések: St: Mathias Gassen – 1617; Platea Sancti Mathia – 1703; Bétsi Utza, Wiener Gasse – 1831; Kossuth utca – 1848; Bécsi utca – 1849)

Kenyér köz

Az 1700-as években ez a köz, a Hal köz része volt. A közben, valószínűleg pékség, vagy pékáru-üzlet volt. A kis köz a Dunakapu tér és az Apáca utca között van.  (Korábbi nevek: St: Leopolti – 1617; Platea S. Leopoldi – 1703; Kenyér köz – 1831; Brot Gasse – 1856)

Király utca 

1991-ben kapta vissza 1831-es nevét az utca, ami a Széchenyi és a Bécsi kapu terek között húzódik. Ha, egy utca mesélni tudna, akkor ez az utca tudna! Itt szállt meg Napóleon, itt futott valamikor a Bécs-Budapest útvonal egy része, és itt laktak a legtehetősebb győri polgárok is. Talán, innen az elnevezés is. (Korábbi elnevezések: Herrngass, Herrn Gassen – 1567; St: Rucdolfs Gassen – 1617; Platea S. Rudolphi – 1703; Király Utza, Kőnig Gasse – 1831; Király utcza – 1848; Gutenberg utca – 1919; Szent László király utca – 1936; Alkotmány utca – 1951)

Kisfaludy utca 

Kisfaludy Károly (1788-1830), költő, író, festő, irodalomszervező. Egy ideig a győri bencés gimnáziumba is járt. Nevét a könyvtár, és 1963 óta évenként megtartott középiskolai diákok művészeti fesztiválja, a Kisfaludy Napok is őrzi. 1991-ig a győri színház is viselte a nevét. Szobra, amit Mátray Lajos készített 1892-ben, eredetileg a Radó szigeten állt, ma a Bécsi kapu téren van. Az utca az Aradi vértanúk útja és a Teleki László utca között van. Mai nevét 1896 óta viseli. (Korábban: St: Johanns Gassen – 1617; Platea Sancti Joannis – 1703; 1831-ben három része volt: Kováts Utza; Szüts Utza; Varga Utza)

Emléktábla - Kisfaludy utca 24.

Kiss János utca 

Kiss János (1885-1944), altábornagy, I. világháborús dandár-parancsnok. A II. világháborúban az ellenállási mozgalom Katonai Vezérkarának vezetője volt. A nyilasok 1944-ben kivégezték. Az utca Móricz Zsigmond rakparttól indul és a Szent István út előtt fejeződik be. 1948-ban nevezték el. (Korábban: Schwarzenberg Utza -1831)

Dr. Kovács Pál utca 

Kovács Pál, dr. (1808-1886), győri orvos, író. 1835-ben telepedett le Győrben. A Győri Olvasó Egylet egyik alapító tagja, és elnöke volt a Győri Ének- és Zeneegyletnek is. Vígjátékokat, drámákat, elbeszéléseket írt, és a Hazánk c. első magyar nyelvű győri újságot szerkesztette. Az utcát, ahol lakott 1908-ban nevezték el róla, ugyanekkor helyezték el lakóháza falán Horváth Adorján győri szobrászművész bronz domborművét. A Király és a Jedlik Ányos utcákat köti össze., emlékeztet A közben, az 1960-as évekig  tejtermékeket áruló piac volt, erre emlékeztet az utca elején álló Tejfölös kofa szobor. (Korábbi nevek: St: Nikodemi Gassen – 1617; Platea Sancti Nicodemi – 1703; Tej Utza, Milch Gasse – 1831; Teifeles utcza – 1856; Tejfölös köz, Szabad sajtó – 1848; Tejfeles köz – 1849)

 Dr. Kovács Pál dombormű az 5. sz. épületen (Horváth Adorján alkotása)

Tejfölös kofa (Garami László alkotása)

Lépcső köz

A Király utcából két Lépcső köz indul és mindkettő a Káptalan dombon fejeződik be. Az első lépcsősor, szinte a Baross Gábor út folytatásaként vezet fel a dombra, a második, a Sarkantyú közből indul. Mai nevét 1893-ban kapta mindkettő. A Baross Gábor út folytatásában kezdődő lépcső díszes kapuzattal volt, amit érthetetlen módon 1951-ben elbontottak. (Korábbi nevek az elsőnél: St: Jeromii Gassen – 1617; Jeromii – 1703; Gradits Köz, Stiegen Gasse – 1831; Hágcsóköz – 1857; a másodiknál: St: Wilhelm Gasse – 1617; Platea Sancti Wilhelmi – 1703)

 

 A díszes kapu fő homlokzata

1940 tájékán (Konok Tamás fotója - FORTEPAN)

 

 A díszes kapu 1940 tájékán (Konok Tamás fotója - FORTEPAN)

Liszt Ferenc utca 

Liszt Ferenc (1811-1886), zeneszerző, zongoraművész, karmester, zenetanár. 1840. január 16-án Győrben a régi Vármegyeházán, a mai Megyei Levéltár illetve Adóhivatal épületében (Liszt Ferenc u. 13.) adott hangversenyt. Az 1948-ban elnevezett utcán kívül, a Liszt Ferenc Zeneiskola is a nevét viseli. A Széchenyi tértől indul és a Nagymegyeri útnál zsákutcában ér véget. (Korábbi elnevezések: Untermitlgasse – 1567; Sanct Albrechts Gassen – 1617; Platea St. Adalbeti – 1703; Nádor utca -1848; Megyeház utca – 1849)

Mozaikkép - Liszt Ferenc utca 13.

(Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójára készítették: Sándor József Péter és a Győri Forrás Waldorf iskola diákjai)

 

Lukács Sándor utca 

Lukács Sándor (1823-1854), ügyvéd, a márciusi ifjak egyike. Az 1848-as országgyűlésen Győr radikális képviselője volt, majd Győr kormánybiztosává nevezték ki. A róla elnevezett utca mellet emlékoszlop, dombormű emlékezik rá, valamint 1991-től az ipari szakmunkásképző és szakközépiskola is róla kapta nevét. Az 1948-tól mai nevét viselő utca a Liszt Ferenc utcából nyílik, és a Szent István utcáig tart, zsákutcában végződően. (Korábban: Szent Mihály utca – 16. szd.; St: Michaelis Gassen – 1617; Opitz Ferencz utcza – 1856; Oppitz Ferencz utcza, Oppitz utca – 1893)

Móricz Zsigmond rakpart 

Móricz Zsigmond (1879-1934), író, újságíró. A realista prózairodalom legnagyobb képviselője. Nevét az utca mellett, általános iskola is viseli Győrszentivánon. A rakpart a Dunakapu tértől a Dsida Jenő útjáig tart. Az 1947-ben elnevezett közterület mellett a valamikori gabonatárház és gabonaraktárak, valamint a gabona-kikötő kiszolgálására a Dunakapu térig iparvágány húzódott. (Korábban: Duna szer – 1856)

Munkácsy Mihály utca 

Munkácsy Mihály (1844-1900), festőművész. A 19. század magyar festészet egyik legnagyobb, nemzetközileg is legismertebb festőművésze. Az utcát 1900-ban alakították ki, azóta hívják így a Zechmeister utca és a Szent István út között levő közterületet. Nevezetessége az 1-5. számú és Bajcsy-Zsilinszky út 2-4. tömbépület, amit Vagongyári bérházként emlegetnek, a mai napig is. Az igényes, tágas szép lakásokkal, ráadásul a Rábára néző északi oldalával az akkori modern lakás- és épületkultúra, meghatározó jelentőségű épület-tömbje. Tervezője Urbantsok Tibor, akiről innen távolabb, Jancsifaluban neveztek el utcát.

Múzeum köz 

A Szappanos köz és a Rákóczi Ferenc utca közti utcácska az Apátúr ház (Múzeum) és a régi városháza (Városi Levéltár) mellől indul. Az idők folyamán többször elzárt volt a köz a forgalom elől. Végleges megnyitásakor, 1953-ban nevezték el. (Korábbi nevek: St: Ladislaii Gassel – 1617; Platea Sancti Ladislai – 1703; Szent-László-köz – 1900)

Nagy Jenő utca

Nagy Jenő (1898-1944), ezredes, a II. Világháborúban, az ellenállási mozgalom vértanúja. 1948-tól nevezik így az utcát. Tábla emlékeztet rá, a Jedlik iskola falán. A rövid zsákutca a Szent István és az Árpád utak között van. (Korábbi elnevezése: Kautz Gusztáv utca – 1908)

Nefelejcs utca

1900-ban nevezték el, igaz akkor köz-ként, de idővel utcaként szerepel. A Teleki László és Liszt Ferenc utcák között íves alakú utca. (Korábbi nevek: St: Stephani Gassen – 1617; Patika Utza – 1831)

Pálffy utca

Pálffy Miklós (1552-1600), Győr város török uralom alóli megszabadításának egyik legfontosabb alakja. A Duna menti végvidék védelmezője, irányítója, Adolf Schwarzenberg parancsnoksága alatt Győr várát felszabadította, a valamikori Fehérvári kapu berobbantásával. Emlékét, a Kossuth híd (Révfalusi híd) belvárosi oldalánál elbújtatott impozáns szobor-pár, amit a visszafoglalás 400. évfordulójára állítottak (Veres Gyula Alpár alkotása, 1998), és a Baross Gábor út 18. sz. ház emléktáblája őrzi. Az utcán kívül középiskola is van róla elnevezve. A Teleki László és az Újvilág utcák között fekszik. Mai nevét 1991-ben kapta. (Korábbi nevek: St: Johanns Gasse – 1617; Platea Sancti Joanni – 1703; Varga Utza, Schuster Gasse – 1831, és a mai Kisfaludy utcával egy utcát képezett; Varga utca – 1974; Molnár (Krausz Ferenc utca – 1982)

Pálffy Miklós dombormű - Káptaladomb 1. (Ströckert Károly alkotása)

Radó sétány

Radó Kálmán (1844-1899), a Rába-szabályozás kormánybiztosa, a Rába-szabályozási Társulat elnöke, akinek irányításával 15 év alatt valósult meg a Rába és mellékfolyóinak szabályozása. Az 1820-ban lebontott várhoz tartozó bástya helyén alakult ki a sziget a Rábán. Kert volt a szigeten, amit 1836-ban a város megvásárolt tulajdonosától, Fray Jánostól, hogy azt „a város csinosításáért, és édesgetéséért a közgyönyörködtetés helyévé tegye” (Borbíró-Valló: Győr Városépítési története). Korábban a sziget északi részét Séta térnek hívták, a déli rész kapta meg a Radó tér nevet. Itt épült fel a város első és az ország legrégibb kőszínháza, amit csak képről ismerhetünk, mert 1933-ban lebontották. Sok feledhető név után 1991-ben kapta meg mai nevét. (Korábbi nevek: Sétatér – 1856; Radó tér – 1899; Mussolini sétány – 1938; Bajcsy-Zsilinszky sziget – 1945; Radó tér – 1947; Tolbuhin sétány – {régi térképeken: Tolbuchin} 1949; Hősök tere -1957; Tolbuhin sétány -1974)

Rákóczi Ferenc utca 

II. Rákóczi Ferenc (1676-1735), magyar főnemes, erdélyi fejedelem, a „Rákóczi szabadságharc” vezetője. Nevét, tetteit örökíti meg a Rákóczi-nóta, amit Hector Berlioz, Liszt Ferenc, Bihari János, és Erkel Ferenc is átírt, felhasznált. További emlékőrzők többek között a papír-pénzeken is található (ötven pengő 1926, ötven forint 1951, 500 forint 1998,2018). Kevés olyan település van Magyarországon, ahol ne lenne róla utca, tér elnevezve. Győrben 1903-tól hívják így a Teleki László utca és a Vas Gereben utca közötti Belvárost átszelő utcát. (Korábbi elnevezései:  Obermitl Gasse – 1567; Stt: Maximilian Gassen – 1617; Platea Maximiliani – 1703; Város haza utza, Rath Haus Gasse – 1831; Batthyányy utcza – 1848; Városház utcza – 1849)

Révai Miklós utca 

Révai Miklós (1749-1807), nyelvész, egyetemi tanár, a máig használt szóelemző helyesírási alapelv megalkotója, „A’ Magyar Nyelvnek Legelső Tudós Esmérője”.  Tanára volt, a mai, róla elnevezett gimnáziumnak 1787-1795 közötti években, amit akkor Győri Királyi Nemzeti Főbb Rajzoló Iskolának hívtak. Az utca 1927 óta viseli nevét az Újlak és a Kamara utcák, illetve a Nádor aluljáró között. (Korábban: Indóház utca - ~1855; Állomás utca, Gyorsáruraktár utca – 1927-ig)

Révai Miklós emléktábla

Liszt Ferenc u. 6. (Horváth Adorján alkotása)

Rokop József utca

Rokop József (1924-2007), Győr Város Díszpolgára. Az 1956-os forradalomban való aktív részvétele miatt az Amerikai Egyesült Államokba menekült. A rendszerváltozás után hazalátogatott, és egyik alapítója volt a Szigethy Attila Alapítvány létrehozóinak. Az Alapítványon keresztül támogatta az ’56-os forradalom kárvallotjait. Az ő, és családja ajándékaként emelték 1993-ban a Golgota emlékművet a Bisinger sétányon (Deim Pál, Kossuth-díjas festő- és szobrászművész alkotása.) A csupán 100 méter hosszú, a Baross Gábor híd belvárosi, keleti oldalán levő parkolóként használt utcácskát emlékére 2019-ben nevezték el.

Sarkantyú köz

A kacskaringós, szűk köz a Bécsi kapu térről indul és a Király utcába torkollik. Mai nevét 1831-ben kapta, feltehetően sarkantyúra emlékeztető alakja miatt. Igaz, akkor Sarkantyús névvel, ami az idők folyamán változott Sarkantyú közzé.   (Korábbi elnevezése: Zue Kucht, Pöcegödör-köz {itt volt a Rábába vezető szennyvízcsatorna nyílása} – 1617; Sarkantyús Köz, Sporn Gasse – 1831)

Sarló köz 

A győri Belváros hangulatos kis közeinek egyike 1948-ban sarló alakjáról kaphatta. A Kazinczy utcát, az Aradi Vértanúk útjával egy sarlóhoz hasonlító ívben köti össze. A közben található magas tűzfalakkal összehajló, félnyeregtetős, féloromzatú házak, a középkort idézik. (Korábbi elnevezések: St: Phillipoi Gassen – 1617; Platea S. Philippi, Szent Fülöp köz – 1703; Korona Köz, Kron Gasse {a Kazinczy utcában álló valamikori Korona vendégfogadó miatt} – 1831)

Saru köz 

1831-ben kapta a köz mai nevét. Valamikor, a Varga és a Liszt Ferenc utcákat kötötte össze. 1974-ben a Varga utca, és az Újvilág tér házainak lebontása után, ma, a felépült lakótelep által megcsonkított Varga utca melletti Pálffy utcáig tart. (Korábbi elnevezése: St: Petergassen, Szent Péter köz – 1617; Platea Sancti Petri – 1703)

Schwarzenberg utca 

Adolf Schwarzenberg (1547-1600), hadvezér, Győr város török uralomtól való megszabadításának, Pálffy Miklós mellett a másik legfontosabb alakja, akik Győr várát visszafoglalták. Az utca, a Pálffy Miklós utca folytatása a Batthyány tér után a Nagymegyeri útig 1991-től. (Korábbi nevek: Homok utca – 1893; Schönherz Zoltán – 1948)

Schweidel utca 

Schweidel József (1796-1849), honvéd tábornok, a tizenhárom Aradi Vértanú egyike. Érdekessége az utcának, hogy az 1820-as várfalak bontása után alakult csak ki ez a közterület, valamint az, hogy az egyetlen olyan belvárosi utca, amelyiket 1948-ban valamelyik vértanúról neveztek el. A többi 12 vértanúról elnevezett közterület, más városrészekben található. (Korábban: „a déli bástyák sora” – 1617; 1703; „tűztorony és kaszárnya utca” – 1881; Kaszárnya utca – 1856)

Stelczer Lajos utca  

Stelczer Lajos (1914-1945), az antifasiszta ellenállási mozgalom győri szervezője és vértanúja. Egyik létrehozója volt 1944-ben a József Attila Körnek. A nyilas bíróság ítélete alapján 1945-ben, Sopronkőhidán kivégezték. Az 1948-ban róla elnevezett utca a Dunakapu és a Széchenyi terek között van.  A 2 számú épületen emléktábla is van. (Korábbi nevek: St: Mauriti Gasse, Szent Móric utca – 1617; Platea S. Mauritii – 1703; Apát Utza, Praelaten Gasse – 1831; Apát úr utcza – 1893) 

Szabadsajtó utca  

A Bécsi kapu és a Széchenyi terek közötti utca 1948-ban kapta mai nevét. (Korábban: St. Jacobi Gassen, Szent Jakab utca – 1617; Platea Sancti Jacobi – 1703; Szél utca, Wind Gasse – 1831)

Szappanos köz  

A szűk, Dunakapu tér és a Teleki László utca közötti íves köz 1893 óta viseli nevét. (Korábban: St. Melchiorgässel – 1617; Krump, Gorbe Uza – 1703) 

Széchenyi tér 

Széchenyi István (1791-1860), „a legnagyobb magyar”-ként számon tartott politikus, író, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere. Nevéhez fűződik a modern Magyarország megvalósítása, többek között a Magyar Tudományos Akadémia, és még számos intézmény megalapítása, a közlekedés, sport, külpolitika, állattenyésztés stb. reformjai. Buda és Pest egyesítését is ő vetette fel, mint ahogy a Lánchíd megépítése is nevéhez fűződik, csakúgy, mint a Duna-szabályozás, vagy a vasútfejlesztés. A téren kívül, amit halála évében, 1860-ban nevezett a győri közgyűlés, egyetem és híd is viseli nevét. (Korábbi elnevezések: am grossen Ort {piac} – 1567; Platz – 1617; Forum – 1703; Feö Piartz {Fő}, Haupt Platz – 1831; Egység tere – 1848; Fő tér – 1849)

Széchenyi István csempekép Széchenyi tér 12.

(Sándor József Péter alkotása) 

Szedres köz 

Az 1893-ban elnevezett köz a Liszt Ferenc utca és a Batthyányi tér között van.

Szent István út

István - (Szent István) (969?-1038), utolsó magyar nagyfejedelem és az első magyar király, Géza nagyfejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia.  A keresztény magyar állam megteremtője, az egyik első magyar katolikus szent, a magyar és az európai történelem kiemelkedő alakja. Kialakulása óta többszöri névváltozáson ment keresztül az utca – mai nevét 1937 után 1990-ben kapta vissza. A Béke híd és a Fehérvári út között vezet át a Belvároson. (Korábban: Vásártér – 1856; Gabona vásártér – 1893; Vilmos Császár Út – 1914; Nemzeti Tanács útja – 1919; Vilmos császár út – 1920; Szent István út – 1937; Sztálin út – 1945; Tanácsköztársaság útja – 1961)

Szűk köz 

Az 1893-ban elnevezett rövid kis köz, a Teleki László utcát a Saru közzel köti össze.  

Tarcsay Vilmos utca 

Tarcsay Vilmos (1901-1944), vezérkari százados, a Magyar Ellenállási Mozgalom meghatározó alakja, vértanú. A Móricz Zsigmond rakpart és az Árpád út között van. 1948-tól hívják így. (Korábban: Pálfi Utza – 1831)

Teleki László utca 

Gróf széki Teleki László (1811-1860), politikus, író. Tagja volt az Magyar Tudományos Akadémiának, és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt és után a magyar önállóság egyik legaktívabb külföldön tevékenykedő képviselője volt. A Dunakapu tér és a Szent István út közötti utcát 1991-ben nevezték el. (Korábban: St: Sebastiani Gassen – 1617; Köröszt Utca, Kreitz Gasse – 1831; Lukács utcza – 1848; Kereszt utca – 1849; Teleky utcza – 1861; Kabók Lajos utca – 1947; Gorkíj utca – 1953)

Emléktábla - Teleki László u. 13.

Türr István utca 

Türr István (1825-1908), szabadságharcos. A császári-királyi hadsereget elhagyva az olasz 1848-as egységesítési harcokban vett részt, ahol később olasz altábornagyi rangig vitte. A Kiegyezés után csatornaépítő mérnökként, vállalkozóként dolgozott és vízrendezési terveket készített. Tagja volt a Panama-csatorna átvágását kijelölő expedíciónak, és nevéhez fűződik a korinthoszi földszoros csatornájának építése is. Az utca 1948-tól viseli ezt a nevet a Kiss János és a Vas Gereben utcák között. (Korábbi neve: Csatorna utcza – 1839)

Új kapu utca 

Az Új kapu utca és az Újvilág utca története egy tőből fakad. Az 1820-as bástya- és várfalbontás után alakították ki ezt a két közterületet. Ezek az utcák a várfalak és bástyáik valamikori vonalát követik. Nevükben az „új” szó, a megújuló Győrre utal. A Liszt Ferenc utca és a Móricz Zsigmond rakpartot köti össze az 1831-ben elnevezett közterület.

Újlak utca 

Lásd: Nádorváros alatt!

Újvilág utca 

Az Újvilág utca és az Új kapu utca története egy tőből fakad. Az 1820-as bástya- és várfalbontás után alakították ki ezt a két közterületet. Ezek az utcák a várfalak és bástyáik valamikori vonalát követik. Nevükben az „új” szó, a megújuló Győrre utal. 1831-ben nevezték el a Liszt Ferenc és Pálffy utca közötti szakaszt.

Varga utca 

A kanyargós, szűk utcácska a mai házgyári épületek árnyékában a Füles bástya előtt elhaladva, igyekszik összekötni, a Batthyányi teret a Pálffy utcával. Régi környezetében és vonalvezetésében ez az utca, a vásári napokon a cipészeknek és csizmadiáknak adott helyet, innen az elnevezés 1831 óta. (Korábban: St: Johanns Gassen– 1617; Platea Sancti Joannis – 1703, akkor még a Kisfaludy utca része volt)

Városház tér

A mai Városháza felépüléséig (1898), a terület része volt a Vásártérszernek. A mai neve 1991-től él. (Korábban: gróf Tisza István tér – 1920; Szabadság tér – 1945)

Vas Gereben utca 

Vas Gereben (1823-1868), születési nevén Radákovits József, ügyvéd, író. A Győri Királyi Tudomány-Akadémián tanult, és Győrött volt ügyvéd néhány évig. 1847-ben győri lányt vett feleségül. Az 1848-as forradalom Nép barátja című lapját szerkesztette Arany Jánossal közösen. Regényei, írásai népiesen anekdotázó stílusával, Jókai népszerűségével vetekedett. Sajnos, ma kevésbé ismertek és olvasottak művei, mint többek között a Régi időkben, Nagy idők, nagy emberek, A nemzet napszámosai címűek. 1924-től hívják így a Móricz Zsigmond rakparttól a Nagymegyeri útig tartó utcát.

Virágpiac 

A teret a régi győriek néha még Húspiac néven emlegetik, mivel hosszú éveken át itt volt a nevezetes győri húspiac. Később az Arany János utcához tartozott, majd ismét tér lett. Mai nevét 1991-ben kapta, a téren levő virágpiacról, ami az Aradi Vértanúk útja és a Zechmeister utca között van. (Korábban: Hus Piartz – 1831; Carmeliter Platz, Karmelita tér – 1856; Liszt Ferenc tér – 1938; Egység tér – 1948)

Vörösmarty utca 

Vörösmarty Mihály (1800-1855), költő, író. A magyar romantika és a reformkori költészet egyik legnagyobb alakja, a Szózat írója. A Móricz Zsigmond rakpart és a Rákóczi Ferenc utca közötti utcát 1896-tól hívják így. (Korábban: St: Michaelis Gassen – 1617; Ispita utca {a Német ispita templom van az utcában} – 1831)

Wennes Jenő sétány

Wennes Jenő (1866-1915), politikus Győr város polgármestere. Hivatali ideje alatt (1906-1915) a nevéhez fűződik a város gazdasági stabilizációja. A Sforza, vagy félbástya mellett, a Püspökvár alatti Rába-parti sétányt nevezték el róla 2018-ban.

Zechmeister utca 

Zechmeister Károly (1852-1910), királyi tanácsos, Győr város polgármestere, 1887-1906 között, aki a gazdasági mélyponton levő várost adómentességgel, építési kedvezményekkel, telkek biztosításával segítette a válságból való kilábalásban. Városfejlesztési tevékenységeként az ő idejében épült a királyi ítélőtábla, a mai Szent István úti bérházak, az új városháza, vasúti személy és teherpályaudvar, felüljáró, hidak, közkórház, iparkamara, Frigyes laktanya. A Magyar Királyi Állami Főreáliskola (Révai Miklós Gimnázium), a Felső kereskedelmi Iskola (Baross Gábor Szakközépiskola), a mai Jedlik Ányos középiskola, és a mai Radnóti általános iskola is polgármestersége idején létesültek, mint ahogy a Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. megalapítása is. Az 1991-ben róla elnevezett utca a Munkácsy Mihály utca és a Bécsi kapu tér között van. A 25. sz. épületen csempekép is található emlékére (Sándor József Péter alkotása). (Korábban: Rába szer – 1831; Zechmeister Károly utca – 1948; Fürst Sándor utca – 1948)

Emléktábla – Zechmeister u. 3.

Zsák utca 

A Belváros legszűkebb és legrövidebb utcája, (van térkép, ami nem is jelöli). Fordított T alakjának kalap része a Kenyér közt köti össze a Stelczer Lajos utcával, szára, zsákutcában végződik. 1856-ban nevezték el.

Oldal: BELVÁROS
GYŐR UTCÁI - © 2008 - 2024 - gyoriutcak.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat