GYŐR UTCÁI

Nádorváros – Jancsifalu

Jancsifalu, Nádorváros ma már ezzel a névvel egyre ritkábban emlegetett része, Gyárváros és a Fehérvári út, valamint a Győr-Celldömölk vasútvonal közötti földeken, kis kertes, nyugodt családi házakkal, rövid utcákkal teli kis városrész.

Bárczi Gusztáv utca

Bárczi Gusztáv (1890-1964), orvos, gyógypedagógus. Munkásságát az értelmi fogyatékosok és nagyothallók, beszédhibások gyógyító nevelésének, illetve a gyógypedagógus-képzésnek szentelte. Ő fektette le a gyógypedagógia elméleti alapjait, leírta az agykérgi eredetű süketnémaság kórképét. Ennek kezelésére kidolgozott gyógypedagógiai, hallásnevelési eljárása világszerte ismertté tette szakmai körökben. Munkásságáért 1953-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Az 1991-ben elnevezett utcában 1977 óta működik a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium.A zsákutca a Pusztaszeri utcából ágazik ki. (Korábbi neve: Gőcze Géza utca – 1976)

Fehérvári dűlő

A Fehérvári útból, a Győr-Celldömölk vasútvonal mellett párhuzamosan futó zsákutca.

Fehérvári út

Már 1856-tól így nevezik, az úgynevezett „irányjelölő-név”-vel ellátott, városból kivezető utat. Érdekessége, hogy négy városrészt is érint – Belváros, Gyárváros, Nádorváros (Jancsifalu) és Szabadhegy. A Budai úttól indul és a 81-es út becsatlakozásáig (amit Külső Fehérvári útnak hívnak) tart.

Íjász utca

A Pusztaszeri utcából indul és az Urbantsok utcába torkollik. 1975-ben kapta nevét.

Ipar utca

Az utca 1951-ben kapta nevét. Összeköti Gyárvárost Nádorvárossal, és az olyan néhány utak egyike, ami két városrészben is megtalálható. A Mártírok útját a Fehérvári úttal köti össze. Nevét az utca mellett működő ipari üzemek közelsége miatt kapta. Az Ipar úti felüljáró megépítésével a két, vasút által szétválasztott közterület eggyé vált.

Kacagány utca

A kacagány a farkas, juh bőrének, bundájának kimunkált formája, míg a szabatlant hátibőrnek hívták, ami egyben derékmelegítőként is szolgált. Viselték ezt nemesek, katonák elsősorban dísznek, de gyakorlatiasan a juhászok, pásztorok viselete. Az utca 1953-as elnevezésének oka nem ismert. A Fehérvári utat a Kartács utcával köti össze.

Kartács utca

A kartács tulajdonképpen a sörétes puska ágyús változata. Azaz, az ágyúgolyó helyett, sok kicsi golyó van, ez a lövedékfajta a kilövéskor kúp alakban szétszóródva repül szét. A mára elavult tüzérségi technikát már a 16. században is alkalmazták, akkor kő- és ólomgolyókkal. Talán a közeli Vagongyár - ami a hadiiparban is fontos szerepet játszott a háborúkban – ihlette meg a névadóit, az 1953-as közgyűlés tagjait. Az Otthon utcát az Ipar utcával köti össze.

Katona József utca

Katona József (1791-1830), drámaíró. A magyar drámairodalom kiemelkedő képviselője, ügyvéd, valamint Kecskemét főügyésze is volt, de színészettel is foglalkozott. Fő művét, a Bánk bánt 1815-ben írta a Kolozsvári Nemzeti Színház megnyitására kiírt pályázatra. Az utcát 1948-ban nevezték el. A Fehérvári út és a Schima Bandi utca között van. (Korábban: Kassai út – 1937)

Otthon utca

1913 óta hívják így az utcát, ami a Fehérvári úttól indul és a Schima Bandi utcáig tart.

Pusztaszeri utca

Az 1958-ban elnevezett utca a honfoglaló magyarok első törvényhozásának helyszínéről, Pusztaszerről kapta a nevét. A mai Csongrád megyei településen, Árpád vezér társaival együtt hozták meg az első törvényeket, amit az első országgyűlésként is hívnak, ahol „szerét ejtették” az ország dolgainak. Innen a „Szer” elnevezés. Az Ipar utcából ágazik ki és a Rozgonyi utcába torkollik.

Richter János utca

Richter János (1843-1916), karmester. A győri születésű zenész, zenetudós és zeneszerző nevét 1976-tól viseli az utca. A Zeneművészeti Szakgimnáziumnak és a Hangverseny- és Konferenciateremnek is névadója. Az Apáca utca 5. szám alatt, egykori lakhelyén emléktáblája is van. Az utcát az 1970-es évek közepén alakították ki, amikor a Kisalföld Volán telephelye létrejött. Az Ipar utcából indul és derékszögű irányváltással a Pusztaszeri utcába köt ki.

Schima Bandi utca

Schima Bandi (1882-1959), ötvösművész, aranykoszorús iparművész. Számtalan alkotásával találkozhatunk Győrben és az országban. Csak néhány példa: A Nagyboldogasszony Székesegyház, Bazilika főbejárati ajtajának bronzdomborműve; a Kiskúti Zarándoktemplom Mária–kép kerete; a Nádorvárosi evangélikus templom oltárdíszei (feszület és gyertyatartók); a „Mesterségek fája”, ami a Kossuth Lajos Ipari Szakképző Iskolában őriznek; és az Aranyhajó, a Dr. Kovács Pál utca és Jedlik Ányos utca sarkán lévő gyógyszertár homlokzatán. A rövid zsákutcában végződő közterület az Urbantsok utcából ágazik ki és az Ipar útig tart. 1965-ben nevezték el.

Sorház utca

A Pusztaszeri utcából ágazik ki és a Tegez utcába torkollik. A hajdani MÁVAG (Magyar Királyi Állami Vas- Acél és Gépgyárak) győri telephelyének 1947-ben történt Vagongyárba olvadása előtt az ott dolgozóknak épített sorházak miatt kapta a nevét az utca, igaz csak 1951-ben.

Szövő utca

1951-től hívják így az utcát, ami a Richter János utca és a Fehérvári dűlő között van.

Tegez utca

A tegez, a nyílvesszők hordozó tokja. A szomszédos és párhuzamosan futó Íjász utca kapcsán nevezték el az 1970-es évek közepén. 

Urbantsok utca

Urbantsok Tibor (1899-1944), építész. Az 1950-ben megnyitott utca 1951-től viseli a Vagyongyár építészének nevét, akit a nyilasok 1944-ben meggyilkoltak. Városképileg is meghatározó az általa tervezett, a Bajcsy-Zsilinszky út, Munkácsy Mihály utca és Árpád út sarkon 1941-ben épült „U” alakú,  úgynevezett „vagongyári bérház”. Sok egyéb ipari létesítmény mellett, ő tervezte a fémöntöde épületét, az egykori repülőtéren állt szerelőcsarnokot is. A lakóépületen emléktábla is található. A Fehérvári út felüljárónak felhajtóágától indul az Íjász utcáig. 

Zombor utca

1930 óta hívják így az utcát. Igazából 1930-as elnevezésének oka nem ismeretes. Zombor, egy Vajdaságban levő település, régebbi nevén Czoborszentmihály. A Fehérvári utat köti össze a Schima Bandi utcával.

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat