GYŐR UTCÁI

Marcalváros

A városrész, Nádorváros folytatásaként az 1970-es évek második felétől kezdett kiépülni „ipari technológiával” – azaz, házgyári elemekből. Első üteme a Lomnic-Táncsics Mihály-Mónus Illés utcák – Nagy Imre utca – Nádorvárosi köztemető (83 sz. út) – Bakonyi út (821 sz. út) által határolt terület, ami Marcalváros I. nevet viseli.

Marcalváros II., a Bakonyi úttól nyugati irányba, a Marcal tó mellet futó Pápai út, déli irányba a 83 sz. út, északon az Illyés Gyula utca (Pápai úti sporttelep) között helyezkedik el.

A városrész építésekor adott eredeti utcanevek a rendszerváltozás után, akárcsak a településrész neve (Kun Béla lakónegyed), 1992-ben változott meg.

A városrész névadó folyója, a Marcal folyó a Rába jobb oldali mellékfolyója. A Bakonyban ered, több patakból táplálkozik, míg végül 100 kilométer hosszan Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyén keresztül Gyirmót előtt a Rábával egyesül. Onnantól a szabályozás előtti régi mederben, Holt-Marcal néven, kanyar - kanyar hátán, a Rába folyót követve végül zsilipen keresztül csatlakozik a Rábába.

Marcalváros I.

Cuha utca

Marcalváros I., legelső utcája. A Lomnic utcától a 83. sz. útig tart.

A Cuha patak a Bakonyban, Eplény község közelében ered és észak fele egészen Gönyűig folyik, ahol is a Duna jobb oldali mellékvizeként ömlik a folyóba. Felső, azaz bakonyi részét Cuha pataknak hívják, az ország egyik legszebb szurdokán keresztülhaladva, onnan kilépve síkvidéken fut, miközben több kisebb patak bővíti. A Dudari patak csatlakozásától már Bakony érnek hívják. A patak hossza 81 km. Neve szláv eredetű (Szuha), aminek jelentése száraz, utalva arra, hogy nyáron, főleg az utóbbi évtizedekben gyakran kiszárad. (Korábban: Rákos Ferenc utca)

Gerence út

Marcalváros I., Bakonyi úttal párhuzamosan futó utcája. A Lajta út páratlan számozású szervízútjánál kezdődik és dél felé haladva zsákutcában végződik.

A Gerence patak, a Marcal folyó mellékága. Szintén a Bakonyból ered, Bakonybél környékén. Hossza 57 km, aminek bakonyi része lenyűgöző, minden évszakban, Bakonybéltől, Huszárokelő-pusztáig. A patak végül Malomsok községnél egyesül a Marcal folyóval. (Korábban: Draskovics Jolán utca)

Ikva utca

Marcalváros I., Nagy Imre utcával párhuzamos harmadik utcája a Mónus Illés utcát a Lajta úttal köti össze.

Az Ikva patak, Ausztriában eredő, Sopronon keresztül futó 52 km hosszú patak. Eredetileg a Fertő tóba ömlött, de a 19. századi csatornázások eredményeként a Kardos érrel egyesülve a Hanság főcsatornába folyik. (Korábban: Vajcsuk Lajos utca)

Kovács Margit tér

Kovács Margit (1902 - 1977) győri születésű Kossuth-díjas keramikus, érdemes és kiváló művész, Győr Megyei Jogú Város Díszpolgára (1971). 2022-ben nevezték az azonos nevű iskola előtti teret a Répce és Ikva utcák között. 

Lajta út

Marcalváros I. gerincútja. Erre fűződik fel a Cuha, Répce, Ikva és Gerence utca, északi és déli irányba.

A Lajta folyó, a Duna jobb oldali mellékfolyója, 182 km hosszú. Ausztriában a Schwarza és Pitten folyók találkozásától nevezik Lajta (Leitha) néven. A trianoni békeszerződés előtt hosszú szakaszán Magyarország nyugati határfolyója is volt. A folyót Sárfolyónak, Litahának is hívták. A Lajta Mosonmagyaróvárt átszelve ömlik bele a Mosoni-Dunába. (Korábban: Dr. Pogány Imre út)

Répce utca

Marcalváros I. utcája, az Ikva és a Cuha utca közötti párhuzamos utca. A Lomnic utcát köti össze a Lajta úttal.

A Répce folyó Alsó-Ausztriában ered a Rozália hegységben, majd végigfutva a Hanság területén, magába foglalja a Kis-Rábát, onnantól Rábca néven folyik Győrig, ahol a Mosoni-Dunába torkollik. A folyó teljes hossza 120 km. (Korábban: Heszky Erzsébet utca)

Marcalváros II.

Bodócs István utca

Bodócs István (1887 – 1965), fizikus, meteorológus, tanár. Eötvös József mellett csillagászként dolgozott, majd 1917-ben Győrben kezdett tanítani a Győri Magyar Kir. Állami Felső Leányiskolában. A mai Révai Miklós Gimnázium elődjében, a Győri Magyar Kir. Állami Főreáliskolában természettudományi tárgyakat és mennyiségtant tanított 1929 és 1944 között. Számos tudományos publikációja is fűződik nevéhez. Sírhelye a győri Szent Imre templom kriptájában van. Az utcát 1995-ben nevezték el róla. A Winter Ernő utca folytatása a Pápai út irányába. 1995-ben illetve meghosszabbításával együtt 2019-ben nevezték el.

Borsos Miklós utca

Borsos Miklós (1906 – 1990), Kossuth díjas szobrász, grafikus, főiskolai tanár, a modern magyar szobrászat klasszikus mestere, Győr város Díszpolgára. 1922-1947-ig Győrött élt, de győri kötődése haláláig megmaradt. Művészeti tanulmányait - miután elsajátította apja üzletében az aranyművességet - Firenzében, Bécsben, Erdélyben folytatta. Festőként Glatz Oszkár tanítványa volt, de mindinkább a szobrászat és az éremművészet érdekelte. Tanított az Iparművészeti Főiskolán, majd szívproblémái miatt 1973-tól a kőszobrászatot abba kellett hagynia. Műveinek jelentős részét Győrre hagyományozta. (Állandó kiállítása az Apor Vilmos püspök tere 2. sz. alatt van.) Az utca 1992-től viseli a nevét. Az Örkény István utcát köti össze a Mécs László utcával.

Déry Tibor utca

Déry Tibor (1894 – 1977), Kossuth díjas író, költő. Ismertebb művei közül: Felelet, Simon Menyhért születése, Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról. Az Illyés Gyula utcát köti össze az Örkény István utcával.

Függvény utca

A függvény, egyfajta matematikai fogalom. Az elnevezés kapcsolódik a közeli Riesz Frigyes matematikusról elnevezett utcához.  A Pátzay Pál utcát köti össze a Riesz Frigyes utcával.

Holenda Barnabás utca

Holenda Barnabás (1896 – 1967), bencés tanár. Győrben, Budapesten volt tanár és a pannonhalmi főiskolán tanított elméleti fizikát. Matematika tankönyveket írt, többféle iskolatípusra. A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium igazgatója (1938-1948), a Győri Püspöki Papnevelő Intézet igazgatója (1948-1950), a Szent Benedek rendház főnöke (1950-1963) volt. A győri bencés templom kriptájában nyugszik. A Mécs László és a Bodócs István utcákat köti össze 1995-től.

Horváth Árpád utca

Horváth Árpád (1907 – 1990), technikatörténész, tanár. Több győri középiskolában tanított, később a KTMF-en (Győri Közlekedési, Távközlési és Műszaki Főiskola) főmunkatárs volt. Több könyve jelent meg, a csillagászattal, a technikával, gépkocsikkal kapcsolatban ismeretterjesztő jelleggel, például a Gépkocsi regénye (1968). Az1992-ben elnevezett utca a Pátzay Pál utcából ágazik ki és a Riesz Frigyes utcáig tart.

Illyés Gyula utca

Illyés Gyula (1902 – 1982), Kossuth-díjas író, műfordító. Esszéi, tanulmányai, népi írói drámai rajzai az 1950-as éveket rögzítette (Fáklyaláng). Szépprózai, drámai művei is jelentősek a magyar irodalomban (Kegyenc, Ebéd a kastélyban, Hajszálgyökerek). Az utca 1992-ben kapta a nevét. A Mécs László utcától indul a Pápai útig.

Katód utca

A katód, fizikai fogalom, az elektromosságot gerjesztő készülék negatív pólusa. Az elnevezés kapcsolódik a közeli Winter Ernőről elnevezett utcához. 1995-ben kapta a nevét és a Mécs László és Öveges József utcákat köti össze.

Kormos István utca

Kormos István (1923 – 1977), költő, író, műfordító. Mosonszolnokon született, elemi iskoláit Győrben végezte. Első feleségével, Rab Zsuzsa költőnővel, sok orosz népmesét fordítottak le. Kormos István elsősorban verseiről ismert, de fordítási is szép számmal jelentek meg (Burns, Puskin, Molière). 1987-ben nevezték el az utcát, ami a Kovács Margit és a Borsos Miklós utca között van.

Kovács Margit utca

Kovács Margit (1902 – 1977), Kossuth-díjas keramikus, szobrászművész, Győr város Díszpolgára. Győrben született, tanulmányai egy részét is itt folytatta. Alkotásaival a modern magyarországi kerámia alapítója, európai szintű vezéregyénisége lett. Győrhöz kötődése haláláig megmaradt. Állandó kiállítása 1973-ban Szentendrén, majd Győrben 1974-ben nyílt, a Kreszta házban. Utolsó műve a 700 éves Győr történetét ábrázolja, ami a Móra Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumot díszíti. Nevét az utcán kívül a Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakgimnázium, és Szakközépiskola is viseli. Az 1987-ben elnevezett közterület a Mécs László utcából indul.

Mécs László utca

Mécs László (Mártoncsik László) (1895 – 1978), költő. A két világháború közötti vallásos költészet legtisztább egyénisége. A felszabadulás után hamis vádak miatt letartóztatták. Rehabilitációja után (1956), Óbudán volt káplán, majd Pannonhalmára vonult vissza. Kesernyés, szépen ívelő versei ma is időszerűek. Az utcát 1992-ben nevezték el. A hosszú utca az Illyés Gyula utca folytatásaként a GySEV kihúzóvágány mellett, a Bakonyi úttal párhuzamosan haladva a 83-as útba csatlakozik.

Örkény István utca

Örkény István (1912 – 1979), Kossuth-díjas író. A magyar groteszk próza kialakítója. Ismertebb művei a Macskajáték, Isten hozta, őrnagy úr, Tóték, és az Egyperces novellák. 1992-ben kapta mai nevét. A Déry Tibor és a  Kovács Margit utcák között van.

Öveges József utca

Öveges József (1895 – 1979), Kossuth-díjas tanár. Tanulmányait Péren, Győrben és a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma Eötvös Loránd Tudományegyetem) végezte. A piarista rendbe 17 éves korában lépett. Tanári pályáját Szegeden kezdte, majd Vácon, Tatán és Budapesten tanított fizikát, matematikát. A természettudomány népszerűsítésének egyik legismertebb alakja. Egyszerű, közérthető előadásmódjával és kísérletek bemutatásával a Magyar Televízióban (100 kérdés – 100 felelet, Legkedvesebb kísérleteim), és a rádióban tartott több száz előadást. Az Élet és Tudomány című hetilapban írt cikkeket. 1995-ben nevezték róla az utcát. A Pátzay Pál utcától indul és az Apor Vilmos Katolikus Iskola keleti és déli oldalán halad.

Pátzay Pál utca

Pátzay Pál (1896 – 1979), Kossuth-díjas szobrászművész. Művészetét egységes, klasszicizáló stílus jellemzi. Ismertebb köztéri alkotása közül néhány: Kenyérszegő (Kapuvár), 10-es huszárok (Székesfehérvár), Auróra (Budapest), valamint számos kisplasztikát is készített. Kapuváron, szülővárosában díszsírhelyen nyugszik. Az utcát 1987-ben nevezték el. A Kovács Margit utca folytatásaként a Mécs László utcáig tart.

Riesz Frigyes utca

Riesz Frigyes (1880 – 1956), győri születésű, Kossuth-díjas matematikus, a MTA tagja. Legismertebb kutatási eredménye a Riesz-Fischer – tétel, a valós függvénytan köréből. 1995-ben nevezték el az Öveges József és a Mécs László utcát összekötő közterületet.

Winter Ernő utca

Winter Ernő (1897 – 1971), győri születésű, Kossuth-díjas vegyészmérnök, feltaláló, az MTA tagja. A Tungsramban dolgozta kijelentős találmányait – bárium elektroncső, közvetett fűtésű katód, valamint több rádiócső-konstrukciót is kidolgozott. A Katód és a Riesz Frigyes utcák között van az 1995-ben elnevezett utca.

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat