Sziget
A városrész neve nem véletlen. Győr folyói régen másként ölelték át a várost. A 16. sz. közepéig a Rábca egyik ágán a mai Abda is Pinnyéd között folyt a Mosoni Dunába. A győri vár védelmére a vár mellé is elterelték a folyót. Kialakítva így a vár körüli védelmet, és a vizek által kialakult szigeti települést. Körülölelve Sziget falut. Ma, ahol a Bercsényi ligetben az árok-szerű mélyedésben játszótér, park van, ott folyt Győr egyik folyója, a Rábca, a mai fürdőközpont helye körül betorkollva a Mosoni-Dunába, és a Rábába. Az 1906-os folyószabályozás óta, Sziget felett északon, a Püspök-erdő alatti új-régi medrében folyik. Így a valamikori Sziget falu már nem sziget, és 1905-ben történt Győrhöz csatolásával nem önálló település.
Akác tér
A tér és az utca az 1890-es évek elején, közel egyszerre kapta nevét, amikor még akácfával teli terület volt. Győr egyik legrégibb két közterülete. A tér a Lakatos utca és a Temető utca között van. 1893-tól viseli ezt a nevet.
Akác utca
Az utca a tértől odébb, a Lakatos utcából indul és a Simor János püspök teréig tart. Lásd: Akác tér
Alpár utca
A Bács-Kiskun megyei település, Alpár (ma Tiszaalpár) melletti síkság Árpád vezér, és Zalán bolgár fejedelem csatájának helyszíne volt, ahol Attila hagyatékát szerezte vissza: Magyarországot. Vörösmarty Mihály hőskölteményében, Zalán futása címmel állít erre emléket. Az utcát 1928-ban nevezték el. Egyébként az Alpár keresztnévként is egyre gyakoribb – jelentése: hős férfi. A Radnóti utcából ágazik ki.
Bercsényi liget
Bercsényi Miklós (1665-1725), kuruc főgenerális, a Rákóczi-szabadságharc tábornoka és irányítója. A mai liget, park, a Rábca medre volt 1906-os feltöltéséig. Mára a közterület két részből áll, egy újvárosiból és egy szigetiből. A folyó átterelése, és a meder feltöltése után 1913-ban nevezték el Bercsényiről. A ligetben a 41. sz. alatt emléktábla is található. A Cinka Panna utcában róla elnevezett középiskola van. (Korábban: Rábczaszer – 1908)
Emléktábla - Bercsényi liget 41.
Botond utca
Botond (907-?), magyar törzsfő. A Honfoglalás utáni „kalandozások” egyik legendás alakja. Erejéről legendák keringtek, és egyik legismertebb anekdotája, hogy Bizánc kapujánál legyőzött egy hatalmas termetű görögöt. 1957-től nevezik így az utcát, ami a Simor János püspök tér és a Köztelek utca között van.
Bükk utca
A Kereszt utcától induló és a Hajós Alfréd utcába érő utcát 1933-ban nevezték el.
Cziráky tér
Cziráky Béla, gróf (1852-1911), a Rába-szabályozási Társulat elnöke, vezetője, irányítója volt. Emlékét az utcanéven kívül a Radó-sziget végén, a Rába és Duna összefolyásának helyén egy 25 méteres obeliszk (Horváth Adorján szobrászművész alkotása - 1913) is őrzi. A teret, amit 1913-ban neveztek el, korszerűtlensége és elavultsága miatt 1948ban átnevezték Marx térré. 1991-ben kapta vissza méltó, eredeti nevét.
Cser utca
A Bükk utcából kiágazó utca a Kispásztor utcáig tart. 1933 óta hívják így.
Dr. Némethy Ernő sétány
Némethy Ernő, Dr. (1841-1883), ügyész, sportvezető. 1882. augusztus 22-23-án, Mihálkovics Tivadarral együtt rendezték meg az első balatoni evezős és vitorlásversenyt Balatonfüreden. Emléktáblája a Rát Mátyás tér 8. számú épületen van. A sétány a Rába vonalát követi a Petőfi hídtól a Rába kettős hídig. 2012-ben nevezték el.
Ecet utca
A valamikori Fürst Ecetgyárról kapta az utca a nevét, 1932-től. A Bercsényi ligetet a Botond utcával köti össze. (Korábban: Kishíd utca – 1875)
Erkel Ferenc utca
Erkel Ferenc (1810-1893), zeneszerző, karmester, zongoraművész. A Bánk bán című opera mellett több operát, karművet és zenét szerzett. Himnuszunk zenéjét, Kölcsey Ferenc versére 1844-ben írta meg. Az utcát 1948-ban nevezték el. A Radnóti Miklós úttól a Bercsényi liget északi oldaláig ér. Az utca Újváros városrészbe is belefut a Kossuth Lajos utca és a Bercsényi liget déli oldala között. (Korábban: Palatinus utca – 1948 előtt)
Fürdő tér
A valamikori termálfürdő helyén, a győri stranddal összevontan kialakított fürdőcentrum előtti tér 2003-ban kapta a nevét. A Gyógy-, Termál- és Élményfürdő előtt. Lásd még: Palotai Károly tér
Hajós Alfréd utca
Hajós Alfréd (1878-1955), építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó. Az első magyar olimpiai bajnok az újkori Olimpián, 1896-ban. Építészként is jelentős. Oktatási intézmények mellett elsősorban sportlétesítményeket tervezett szerte az országban. A győri Versenyuszodát is ő tervezte 1931-ben. Az utcát 2017-ben nevezték el a Szarvas utca és az Olimpia út között.
Halbritter Mátyás utca
Halbritter Mátyás (1944-2011.) Több mint négy évtizeden át dolgozott különböző beosztásokban a Győri Keksz és Ostyagyárban, melynek hosszú ideig vezetője is volt. A munka mellett a jótékonykodás is fontos szerepet játszott az életében, a kekszgyár nyugdíjasainak megsegítésére létrehozta a Győri Keksz Nyugdíjasainak Alapítványt. Az Első Győri Lions Klub elnökeként és titkáraként is tevékenykedett, segített a vörösiszap sújtotta térség gyerekeinek és támogatta a fogyatékkal élőket is. Munkásságát 1996-ban Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata „Pro Urbe Győr” díjjal ismerte el. 2021-ben nevezték el a Bercsényi ligetből kiinduló utcát.
Hársfa utca
1932 óta hívják így az utcát, ami a Bercsényi liget és a Botond utca között van. Talán a sok hársfa, bár mára már egyre ritkuló sora adta az okot az utcanévre.
Híd utca
Az utca neve arra a valamikori hídra, pontosabban a hídfőre utal, amikor még víz választotta el Győrt Szigetfalutól, és ahol a Rábca folyt bele a Rábába, a mai Bercsényi liget helyén lévő medréből. A híd eredeti helyén csupán 14 évig állt. A Rábca, valamint a Mosoni-Duna, Rába árvízvédelmi szabályozásai a Rábca-meder áthelyezését vonták maguk után. A meder áthelyezését a terjeszkedő olajgyár is helyeselte, a meder feltöltésével kívántak területet nyerni. A Rábca új medrének kialakítása után a folyó már nem a Rábába, hanem a Mosoni-Dunába torkollott. Az itt feleslegessé váló, az új meder felett pedig elengedhetetlenül szükséges híd áttelepítését, az akkori technikai lehetőségekhez képest kiválóan oldották meg – vízen átszállítva mai helyére. A híd az új helyén, Sziget és Pinnyéd között évtizedekig működött. Ma már csak ipari műemlék. Az utca Rát Mátyás tértől a Kiss Ernő utcáig tart.
Imaház utca
A név arra utal, hogy az utcában ortodox imaház és iskola működött. Az utca 1913-ban kapta nevét. A rövid zsákutca az Országút utcából, illetve a Fürdő térből ágazik ki.
Kemény Ferenc sétány
Kemény Ferenc (1860-1944), magyar sportszervező, pedagógus, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapító tagja és a Magyar Olimpiai Bizottság megalapítója. 2016-ban nevezték el a sétányt, a volt Olajgyár területén épült lakóépületek között van és az Ecet utcát az Erkel Ferenc utcával köti össze.
Kereszt utca
A Szarvas és a Temető utcákat összekötő utca 1893-ban kapta a nevét.
Kígyó utca
Az utca annak idején az Akác tér, és a Bercsényi liget között kacskaringózó utca volt, talán formája miatt nevezték kígyónak. Mára csak egy rövid, ívelt utca lett belőle, beékelődve a Köztelek utca és a Radnóti Miklós utca házai közé. Eredeti nevét 1893-ban, míg „csonkító”, utca-rövidítő határozatát 1958-ban kapta.
Kispásztor utca
A város más kerületeinek, városrészeinek Győrhöz csatolásakor előfordultak olyan ismétlődő utcanevek, amik a csatolt, és az „anya”-városban is azonos névvel szerepeltek. Ilyen a Pásztor utca is, ami Nádorvárosban és Szigetben is volt. Így, megkülönböztetésképpen, Szigetben Kispásztor utcának nevezték át 1908-ban. Az utca a Kereszt utcából indul és a Töltésszer utcáig tart.
Kiss Ernő
Kiss Ernő (1799-1849), honvéd altábornagy, aradi vértanú. A róla elnevezett utcában emléktábla van. 1948-ban, a szabadságharc 100. évfordulóján nevezték el az utcát. A Híd utca és a Radnóti Miklós utca között van. (Korábbi nevek: Vásártér – 1893; Treffort útcza – 1913)
Emléktábla - Kiss Ernő utca 18.
Knézich utca
Knézich Károly (1808-1849), honvéd vezérőrnagy, aradi vértanú. 1948-ban nevezték el az utcát. Emléktáblája a 11. szám alatt van. A Híd utcától indul és az Erkel Ferenc utcáig tart. (Korábban: Klétzár utcza – 1893)
Emléktábla - Knézich utca 11.
Korányi Frigyes tér
Korányi Frigyes (1928-1913), orvos, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. A magyarországi belgyógyászati oktatás létrehozója, a kor orvostudományának meghatározó egyénisége. 1948-ban nevezték el a teret. A Lazaret utcától északra fekszik. A tér mellett volt a nagy múltú Koestlin Piskóta gyár, majd 1950-től a Győri Keksz- és Ostyagyár. (Korábban: Gőzmalom tér – 1893)
Korbonits utca
Korbonits István (1793-1868), főjegyző, polgármester. 1913 óta hívják így az utcát. A Bercsényi ligetet köti össze a Vámbéry Ármin utcával. (Korábbi elnevezése: Sütő köz)
Köztelek utca
Az 1958-ban megrövidített Kígyó utca egy része kapta ezt a nevet. A Vámbéry Ármin utcától az Akác térig tart.
Lakatos utca
Sziget-faluban, majd a győri városrészben, Szigetben híresen jó kezű lakatosok, kovácsok űzték mesterségüket. Itt, ebben a régről elnevezett utcában több mester is volt, innen az elnevezés. Az Akác térig tartó utca a Szarvas utcától indul. Az egyik legrégibb elnevezés Szigetben.
Lazaret utca
Az utcában volt a 16. század vége fele, annak a két kórháznak (ispotály, lazaretum, lazarett) egyike, amit a győri várkapitányság működtetett a magyar és a német zsoldos katonák ellátására, gyógykezelésére. Az utcát azóta hívják így. A Töltésszer utcáig tartóutca a Szarvas utcából ágazik ki.
Márvány utca
1957-ben kapta a nevét a Botond utcából kiágazó utca.
Mihálkovics Tivadar sétány
Mihálkovics Tivadar (1848-1927), jogász, a győri evezős sport létrehozója. 1877-ben megalakította a Győri Csónakázó Egyletet, majd rá egy évre felavatták a Rába folyó úszó csónakházát. 1883-ban Balatonfüreden az Országos Evezős és Vitorlás Szövetkezet egyik alapítója, és elnöke lett. A Rába mellett a Petőfi Sándor híd és a Rába kettős híd közötti sétányt 1998-ban nevezték el.
Olimpia út
A 2017-es XIV. EYOF (Európai I júsági Olimpiai Fesztivál) kapcsán megépült sportlétesítmények szükségszerű következménye volt egy új út. 2016-ban nevezték el. A Radnóti Miklós utcától indul és a Rábcát átlépve (Olimpia híd) a Kunszigeti útig tart.
Országút utca
Hajdan a városból Szigetközbe vezető út maradványa az a kis szakasz, ami ma már csak a Híd utcát köti össze az Imaház utcával. Lásd még: Palotai Károly tér
Östreicher Emil utca
Östreicher Emil (1914-1992). Győrben született sokszoros magyar bajnok evezősversenyző, világhírű sportmenedzser, a Győri ETO budapesti tanácsadója. Olyan csapatok mellett tevékenykedett, mint a Wiener SC, a Real Madrid, a Torino, a Valencia, az Espanyol és a Schalke 04. Oroszlánrésze volt abban, hogy Puskás Ferenc emigrálása után a Real Madridban kezdhetett új labdarúgó-pályafutást. 1982-ben a magyar válogatott technikai igazgatója. A Puskás Nemzetközi Futball Alapítvány a neves sportvezető emlékezetére 2015-ben alapított Östreicher Emil-díjat, amit egy olyan hozzátartozónak ítélnek, aki egy korábbi nagy futballista pályafutását, életét segítette a háttérből a nyugodt légkör megteremtésével. 2021-ben nevezték el a Bercsényi ligetből kiinduló utcát.
Palotai Károly tér
Palotai Károly (1935 – 2018) olimpiai bajnok labdarúgó, minden idők egyik legkiválóbb játékvezetője. 1950-ben kezdett futballozni Békéscsabán, majd 1955-ben a Győri Vasas ETO labdarúgója lett. 1967-ben történt sérülése után kezdődött játékvezetői, majd sportvezetői karriere. Palotai Károly az egyetlen, aki játékosként és játékvezetőként is részt vett a Bajnokok Ligájában, illetve a Bajnokcsapatok Európa Kupájában. A nemzetközi porondon 143 mérkőzést vezetett, köztük 27 válogatott találkozót. Három olimpián és három világbajnokságon volt bíró. 1990-1998 között a Győr-Moson-Sopron megyei Labdarúgó Szövetség elnöke, 1990-1994 között a FIFA Játékvezető Bizottság, 1983-tól 1985-ig a MOB tagja volt. 2012-ben Győr város díszpolgári címet kapott, 2016-ban az UEFA életműdíjjal ismerte el pályafutását.
A korábbi Fürdő tér és Országút utca területe és határai megváltoztak a Rába Quelle Vízi Élménypark és Gyógyfürdő átadása után. Az így összeolvadt közterületeket nevezték el róla 2023-ban. Vesd össze: Fürdő tér, Országút utca
Radnóti Miklós utca
Radnóti Miklós (1909-1944), költő, a magyar líra kiemelkedő alakja. Abda előtt huszonkét társával együtt agyonlőtték. Melocco MiklósKossuth-díjas szobrász alkotása Győr határában 1980 óta áll. A róla elnevezett utcán kívül iskola, dombormű, mellszobor is emlékezik rá Győrben. A Töltésszer utcától Újvárosba érve az Áchim András utcáig tart. 1960-ban nevezték el.
Emléktábla - Radnóti Miklós utca 22.
Semmelweis utca
Semmelweis Ignác Fülöp (1818-1865), orvos-tudós. Az anyák megmentőjeként is nevezett orvos a gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezése nyomán egy százalék alá szorította a gyermekágyi láz miatti halálozásokat. Emlékét az 1940-ben róla elnevezett rövid utca mellett a szigeti orvosi rendelőben levő emléktábla, valamint a 1. szám alatti tábla őrzi. A Híd utcától az Erkel Ferenc utcáig tart. (Korábban: Kohn utca – 1893; Szent Rókus utca – 1940)
Emléktábla - Semmelweis utca 1.
Simor János püspök tere Simor János (1813-1891), bíboros, hercegprímás, 1857 és 1867 között győri püspök. Szigetben zárdát, kórházat, leányiskolát alapított. Nevéhez fűződik a győri kisszeminárium, a prímási múzeum és képtár létrehozása is. 1867-től Magyarország hercegprímása, és ő koronázta meg Ferenc Józsefet. Többszöri névváltás után 1990-től ismét róla került elnevezésre a tér. Az Akác és a Semmelweis utcák között van. (Korábbi elnevezések: Főtér – 1870 körül; Simor tér – 1886; Főtér – 1893; Engels tér – 1948)
Szarvas utca
1953-ban a lakók kérésére kapta vissza eredeti nevét, utalva az utcában működött Szarvas vendéglőre. A Radnóti Mikós utcától a Hajós Alfréd utcáig tart. (Korábban: Szarvas utcza – 1893; Kunfi utca – 1948)
Sziget utca
A rövid utca a Botond utcát a Vámbéry Áron utcával köti össze. 1958-ban kapta nevét, addig a Kígyó utca része volt.
Temető utca
Az utcában két temető is van, erre utal az elnevezés 1893-tól. Az Akác tér és a Hajós Alfréd utca között van.
Töltés utca
1893-tól így hívják az utcát. A Töltésszer utcából ágazik ki a Korányi Frigyes térig.
Töltésszer utca
A töltés mentén elnyúló utat, vagy házak sorát hívják töltésszernek, így a „szer” is egy közterületi jelleg. Az eredeti határozatban (45/1913) külön van írva: Töltés szer. Idővel került egybeírásra, utca szóval kiegészítve. Az utca a Mosoni-Duna töltés két oldalán, a Radnóti Miklós utcából kiágazva a Kunszigeti útig tart.
Vámbéry Ármin utca
Vámbéry Ármin (1832-1913), kelet-kutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Keleti utazásai során a magyarok ázsiai nyomai után kutatott. A Budapesti Tudományegyetemen keleti nyelveket tanított. Az utcát 1948-ban nevezték el. Az Ecet utcából ágazik ki és zsákutcában zárul a Radnóti Miklós utcánál. (Korábban: Gyár utca – 1893)